Furcsa szó ez a kompetencia kifejezés. Néhány éve még én sem nagyon értettem, mit jelent. Mára a hétköznapjaink része lett. Egyszerűen arról van szó, -ha a matematikáról beszélünk-, hogy a feladat megoldása során GONDOLKODNI kell. Először meg kell érteni miről szól a feladat. Ehhez pontosan ismerni kell a szavak jelentését, pontosan kell kiolvasni a szavakat. Nem is gondolnád, kedves olvasóm, hogy milyen nagy probléma ez. Nem jól olvassák ki a szavakat a gyerekek, nem értik, miről szól a szöveg. Hogyan is tudnák megoldani?
És még csak az olvasásnál tartottam. Ezután jön a feladat matematikai tartalmának a megértése. A képzelet. Hogy el tudja-e képzelni a gyermek, miről van szó. S ha nem érti, akkor nekikezd "rosszalkodni, nevetgél, nyüzsög, mert frusztrált, hiszen nem érti, miről beszél a tanár néni vagy a többiek. Ebből az ördögi körből kell kirántani őket.
Megmagyarázzuk, milyen az a kétkarú mérleg, vagy hogyan néz ki egy vásárlási nyugta, esetleg hogyan lehet elemezni egy grafikont. Sok-sok hétköznapi dolog, amivel a legtöbb gyerek nem találkozott még.
Itt vidéken persze egy repülőjegy rendelés nem túl gyakori dolog, és valószínűleg nem a gyerekkel rendeltetik meg, de egy sárga csekk kitöltésében, befizetésében már segíthet egy 10-14 éves gyerek. Nézegethetjük a pénzeket, melyik címleten mi található, milyen színű, miben tér el az eurotól, esetleg régi pénzeket is megmutathatunk.
A gyerekek az iskolában -és itthon is- imádják, amikor beviszem a 10 -20-50 fillérest, és beszélek a 40 filléres kifliről, 50 filléres kis gömb fagyiról, megmutatom a lyukas 2 fillérest, a milpengőt, az eurocent gyűjteményemet, a banit és a kopejkát...
Ma a hatodikosokkal oldottunk meg kompetencia-fejlesztő matematika feladatokat. Egész órát szántam rá, hogy gyakoroljunk. Ma én olvastam fel a feladatokat. Lassan, tagoltan. Megmutattam, hogyan várják el a megoldás leírását. Mondták a gyerekek, hogy nem nehéz. Aztán hibáztak, majd mondták, hogy nehéz. Aztán elemeztük a feladatot szavanként, akkor ismét könnyű lett. Végül csöngettek. A céltábla elemzése házi feladat maradt.
Azt vettem észre, hogy nem elég türelmesek. olvasás helyett átfutják a szöveget. Az értelmezés túl időigényes, összefüggéseket sosem kell keresniük.
Van úgy, hogy nincs időm elmenni a boltba. Ilyenkor a gyerekemet küldöm, aki 10 éves. Mondtam neki, hogy vegyen tejfölt.
-Mihez kell?-kérdezte.
-Franciasalátához.-válaszoltam.
-Akkor 20 %-ost veszek. Mennyi kell?
-2 kis pohár.
- Olcsóbb vagy drágább legyen?
-Tejföl legyen, tudod az olcsók van úgy, hogy nem tejből készülnek.
-Akkor a Frissföl kizárva. Más is kell?
-Majonéz.
-Milyen legyen?
Eddig bírtam... Tudod te azt, szeressem...
Oké, anya, 10 perc múlva itt vagyok, főzheted a krumplit!
Te is szoktál feladatokat adni gyermekednek? Ha be tud vásárolni, tudja, mennyi pénzt vigyen magával, mennyit kell visszakapnia, hol keresse a boltban a lisztet vagy a felvágottat, ha a piacon ki tudja választani a legszebb almákat és a rohadtat ott hagyja, akkor nincs miért aggódnod.
Ha eddig eszedbe sem jutott, hogy a gyerekre bízz hasonló feladatokat, itt az ideje, hogy elgondolkozz ezen.
Nemcsak a vásárlás, de a kimosott ruhák kiteregetése, a szárazak összehajtogatása is remek kompetenciafejlesztő feladat! Nézd csak meg!
https://www.youtube.com/watch?v=EbAaL1unoAI&feature=endscreen
De ez még kompetenciásabb:
https://www.youtube.com/watch?v=b5AWQ5aBjgE&feature=related
Remélem elgondolkodtató az amiről írtam. Neked mi erről a véleményed? Mondd el nekem!
:-) Matekos üdvözlettel: Katica (-: